Text Size
csütörtök, március 28, 2024
Tel.: 06 1 445 05 95 Mobil: 06 20 555 56 41 info@kemenysegmero.hu
absolute méréstechnika kft
Menü

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatás

Brinell keménység

Története

A Brinell keménységmérés eljárását egy Svéd tudós, Johan August Brinell fejlesztette ki 1900-ban.
Ez volt az első széleskörben alkalmazott keménységmérés.

Az eljárás

Az eredeti eljárás szerint egy 10 mm átmérőjű acélgolyót nyomnak bele a vizsgált felületbe 3 000kgf (29kN) erővel. A lenyomat relatív nagy volta, és az ezzel a próbtesten okozott károsodás korlátozza használhatóságát. Lágyabb anyagok vizsgálatához kissebb terhelést alkalmaznak, keményebb anyagok keménységmérése során pedig wolframkarbid golyó a behatolótest.
A mért jellemző a lenyomat átmérője, ebből számolják a keménységértéket:



Ahol
P = alkalmazott terhelőerő kgf-ben adva
D = behatolótest átmérője mm-ben
d = lenyomat átmérője mm-ben

A Brinell keménység átváltható névleges szakítószilárdságra is, bár a kettő közötti összefüggés erősen anyagfüggő.

A Brinell keménységek megadásakor a mértékegységet gyakran HBS 10/3000 formában írják, amennyiben a mérés eltért az eredeti eljárástól.

HB S/W 10/ 3000
Brinell keménység acél/wolframkarbid
golyó
golyó átm.
mm-ben
terhelés mértéke
kgf-ben

 

Jellemző keménységek

Anyag
Keménység
Puhafa (pl. fenyo) 1,6 HBS 10/100
Keményfa 2,6 – 7 HBS 10/100
Alumínium 15 HB
Réz 35 HB
Lágyacél 120 HB
Rozsdamentes acél 250 HB
Üveg 550 HB
Edzett szerszámacél 650 – 700 HB

 

Előnyök/hátrányok

 

Brinell keménységmérés előnyei

- nem homogén anyagok is mérhetőek a nagy lenyomatnak köszönhetően
- alkalmas nagy, félkész darabok mérésére
- egyszerű és robosztus behatolótest


Brinell keménységmérés hátrányai

- behatárolt alkalmazhatóság 650HBW-ig
- behatárolt alkalmazhatóság kis és vékony daraboknál
- időigényes optikai mérés
- viszonylag nagy sérülés keletkezik a mért darabon